Te is jártál már úgy, hogy a parton sétálva azon kaptad magad, hogy zsebeid (vagy a strandtáska mélye) egyre több és több kisebb-nagyobb kagylóval telnek meg? A gyerekek lelkesen versenyeznek, ki talál nagyobbat, szebbet, furcsábbat, te pedig már azon morfondírozol, hogyan fogod hazacsempészni őket a bőröndben – miközben eszedbe jut az a diszkréten izzadó vámos, aki odafelé is kipakoltatta a táskád egy gyanúsan tekeredő kábel miatt.
A kagylógyűjtés nosztalgikus, ösztönös és teljesen magától értetődő nyári elfoglaltság , olyan, amit sokan gyerekkoruktól kezdve újra és újra művelnek.
Könnyű megszeretni: nincs szükség külön felszerelésre, nem kerül pénzbe, és valamiért jó érzés gyűjtögetni ezeket a kis tengeri kincseket.
Mire észbe kapunk, a könyvespolc egy decens sarka már tele is van különböző nyaralások kagylóemlékeivel.
Csakhogy ez az ártatlannak tűnő szokás nem mindig olyan ártalmatlan. A kagylók nemcsak szépek, hanem élővilág részei is , ráadásul sok helyen a gyűjtésük tiltott, bírságot vonhat maga után, vagy súlyos környezeti hatásokat idézhet elő. És ha mindez nem lenne elég, bizony még egészségügyi kockázatot is hordozhatnak.
Miért olyan népszerű hobbi a kagylógyűjtés?
A kagylógyűjtés egyik legnagyobb vonzereje, hogy nem igényel előkészületet, felszerelést vagy tudást . Elég hozzá egy strand, egy kis idő, egy-két üres zseb, és némi kíváncsiság. A legtöbben teljesen spontán kezdenek bele: csak sétálnak a parton, lehajolnak egy szép darabért, aztán még egyért… és mire észbe kapnak, már „gyűjtenek”.
Ráadásul mindenki másért szereti:
- A gyerekeknek ez egy igazi kincsvadászat, olyan, mint a geocaching – csak GPS nélkül.
- A felnőttek számára megnyugtató, lelassító tevékenység: kikapcsol, nem zörög, nem pittyeg.
- Az esztétikumra fogékonyak pedig szenvedéllyel keresik a legkülönlegesebb formákat, színeket – nekik ez valódi gyűjtőhobbi, nemcsak emlékgyűjtés.
Ami még csábítóbbá teszi: helyszíntől függően teljesen más kagylókkal találkozhatsz. Egy mediterrán tengerparton színes, csavarodott formák hevernek a homokban, míg az északi partokon gyakran apró, törékeny, hófehér kagylóleletek kerülnek elő. Mindegyik más, mindegyiknek van egy hangulata , és pont ettől olyan nehéz megállni, hogy ne gyűjtsünk.
De pont ez a sokféleség és törékenység az, ami miatt érdemes kicsit jobban is elgondolkodni azon, hogy mit viszünk haza…
Amit kevesen tudnak….a kagylógyűjtés veszélyei
A kagylógyűjtés ártatlan hobbinak tűnik , de néha komoly következményekkel is járhat.
Egészségügyi veszélyek
A kagylókat nem árt több szempont alapján is szelektálni – nem elég csak megszagolni őket. Élő példányokat vagy frissen elpusztult állatokat sokszor anélkül szedünk össze, hogy észrevennénk, és ezek bizony hemzseghetnek baktériumoktól, parazitáktól. Egy-egy darab akár súlyosabb bőrirritációt vagy fertőzést is okozhat, különösen, ha a bőr valahol sérült.
Ráadásul a törött kagylók éles szélei is komoly veszélyt jelenthetnek: könnyen felvágják a gyerekek talpát, tenyerét – ahonnan már nyitva is az út a kórokozók előtt. Ezek a sebek gyakran alig látszanak, de pont ezért maradnak kezeletlenül, és napokkal később okozhatnak bajt.
Környezeti hatások – egy kagyló nem tűnik soknak, de…
A kagylók nem dísznek vannak a parton. Ökológiai szerepük van, amit sokan nem ismernek – vagy nem gondolnak bele, amikor lehajolnak értük.
- Menedéket nyújtanak kisebb rákoknak, halivadékoknak, férgeknek.
- Lassítják a part erózióját, stabilizálják a homokos talajt.
- Lebomlásuk során tápanyagot biztosítanak a talajban élő mikroorganizmusoknak és növényeknek.
Ha ezeket a kagylóhéjakat nagy mennyiségben eltávolítjuk, megbillen a part menti élővilág egyensúlya. Sok kisebb élőlény szó szerint otthon nélkül marad, és a rendszer, amit nem is látunk, lassan szétesik.
Egyes strandokon évente több tonnányi kagylót hordanak el a turisták – elsőre talán nem tűnik fel, de hosszú távon ez látványos élőhely-veszteséget és ökoszisztéma-szegényedést okozhat.
Ne vigyük haza – vagy legalább ne mindenáron
Teljesen érthető, ha valaki szeretne valami kézzelfogható emléket hazavinni a nyaralásból. De tényleg egy kagylónak kell lennie? És ha már a kagylónál maradunk – elég lenne egy is, nem kell belőle egy fél homokozónyi.
Sőt… mi lenne, ha egyszerűen csak készítenél róla egy szép fotót ott, a helyén? A kagyló színe, a fények, a víz, a homok – ezek együtt adják meg azt az élményt, amit egy darabka héj otthon a polcon már sosem fog tudni visszaadni. De a fotó igen. Vagy az emlék.
A természet nem dekorációs bolt, és nem is emléktárgy-pult. Ha meghagyjuk a kagylókat ott, ahol vannak, akkor teszünk igazán jót – a saját gyerekeinknek, az élővilágnak, és azoknak is, akik holnap ugyanúgy szeretnének rácsodálkozni egy különleges példányra a parton.
Ezért van az, hogy egyre több országban szabályozzák a kagylógyűjtést, sőt, vannak helyek, ahol kifejezetten tilos akár egy darabot is elhozni.
Jogi szabályozás országonként – mi az, amit tilos elhozni?
Bár elsőre talán meglepő, de a kagylógyűjtést sok országban már szigorúan szabályozzák. És igen, volt már rá példa, hogy valakit pénzbírsággal, sőt bűncselekmény miatt marasztaltak el, csak azért, mert néhány szép kagylót szeretett volna hazavinni a tengerpartról.
Íme néhány példa, ahol nem érdemes kockáztatni:
Spanyolország
A nemzeti parkokban és védett partszakaszokon tilos kagylót, homokot, követ elhozni.
Palma de Mallorcán már előfordult, hogy a reptéren elkobozták a kagylókat, és figyelmeztetést adtak ki a turistáknak.
Olaszország
Szintén szigorúak a szabályok a védett területeken – különösen a szigeteken. Lampedusa-szigetén például akár 1000 eurós bírság is kiszabható, ha természetes emléktárgyat viszel el.
Görögország
A régészeti jelentőségű és védett szigetekről semmilyen természetes anyagot – kagylót, követ, csigát – nem szabad elhozni.
A tengerpart szinte mindenhol csábító, de nem mindenhol szabad gyűjtögetni.
Horvátország
Bár a kagylógyűjtés nem tilos mindenhol, nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken egyértelműen tilos.
A határon elkobzásra kerülhet, főleg ha nagyobb mennyiséget viszel , akár szándék nélkül is.
Törökország
Több ritka kagyló- és csigafaj védelem alatt áll, különösen a gyöngykagylók és spirálos óriáscsigák. Ezek elvitele bűncselekménynek minősül, súlyos következményekkel.
EU-s általános szabályozás
Az endangered species (CITES) listán szereplő tengeri élőlények (pl. egyes nagyobb csigafajok) nem vihetők be az EU-ba – még ajándékként vagy szuvenírként sem.
Ez vonatkozik például több egzotikus trópusi kagylóra, amit szuvenírboltokban is kínálnak.
A tudatos kagylógyűjtés 3 szabálya
Ha mégis úgy döntesz, hogy szeretnél eltenni egy-egy kagylót emlékbe, próbálj meg körültekintően eljárni – a természet, a gyerekeid és a jövőbeli utazók nevében is.
Csak üres, elhagyott kagylót szedj – élőt soha!
Ha nem vagy benne biztos, hogy lakik-e benne valami: inkább hagyd ott. Az élőlényeknek ott van rá szüksége, nem a polcodon.
Ne vidd haza kilószámra – egy-két darab is bőven elég.
Egy szép kagyló emléket jelent. Tíz már pazarlás, harminc meg ökológiai kár.
Mindig nézz utána a helyi szabályoknak!
Mert lehet, hogy amit ma szuvenírnek gondolsz, az holnap bírságot vagy elkobzást jelent. Ne kerülj bajba pár kagyló miatt.